Egy kert, ami a közösségé. Gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy adott egy nagyobb - eddig kihasználatlan - terület, a lakóhelyünk közelében, melyben a közösség tagjai 4-6 m2 területet gondoznak. Ültethetnek rá paradicsomot, paprikát, mángoldot, sóskát, fűszernövényeket... vagy éppen dísznövényeket. Mindenki a saját kertrészét gondozza, gazolja, locsolja. Eközben pedig lehet beszélgetni arról, hogy a szomszéd fűje miért zöldebb, a paradicsoma miért érik hamarabb, mivel lehet a kártevőket kiirtani vagy éppen hogy mi nyomja a szívünket. Összeismerkedünk a szomszédainkkal, akinek a liftben csak odabiccentünk... és azt vesszük észre, hogy szeretünk lejárni gazolni, mert mindig van ott valaki, akivel szóba elegyedhetünk.
A kerthez tartozik egy közösségi rész, ahol lehet együtt bográcsozni (megfőzni a lecsót a kerti paprikából), beszélgetni, gyerekekkel játszani, kézműveskedni, közösségi programot vagy beszélgetéseket szervezni vagy csak egy kempingszékkel kivonulni és az árnyékban olvasgatni.
A program célcsoportja- Városlakók, környékbeliek, aktív fiatalok, egyének vagy civil csoportosulások
- Zöld szemléletű szervezetek és szimpatizánsaik
- Közösségi életre vágyó családok, kisgyerekesek
- Iskolai és óvodás csoportok (oktatási, nevelési szerepvállalás)
- Művészeti, design, kertépítő, tájépítész, tervező, kulturális munkás, stb. területen tanuló egyetemisták, főiskolások
- Nyugdíjasok
A közösségi kertek hasznossága
A külföldön már működő példák alapján a közösségi kertek haszna számos területen kimutatható:
- kapcsolat- és közösségépítő szerep
- társadalmi korlátok, egzisztenciális különbségek jelentőségének csökkenése
- generációs és kulturális különbségek csökkenése, a kertek integrációs, kohéziós szerepének megmutatkozása
- rendezvények (pl. piac, előadás, továbbképzés) befogadása
- a kertészet kultúra városi újrateremtése
- tulajdonosi szemlélet és felelősség kialakulása a kert egészére vonatkozóan
- vegyszermentes, biztonságos, jó minőségű élelmiszerek lokális előállítása
- magasabb zöldség- és gyümölcsbevitel
- egészségmegőrzés a rendszeres kertészkedés, testmozgás, rekreáció által
- a környék mikroklímájának javulása, a városi hőszigetek csökkenése
- társadalmi interakciók erősödése
- tudatos és gazdaságos életvezetés, öngondoskodási kultúra kialakulása
- hosszú távú tervezésre való berendezkedés
- jó minőségű élelmiszerhez való hozzájutás az alacsonyabb jövedelmű családok vagy munkanélküliek számára
- önértékelés javulása a közösségi hasznosság révén
- kortárs csoportosulások kialakulása, csoportidentitás, viselkedési minták kiépülése
- környezettudatos életmód kialakulása
- emisszió-csökkentő hatás a lokálisan fogyasztott élelmiszerek szállítási költségeinek csökkenésével
- az elszállítandó szemét mennyiségének csökkenése a komposztálás és újrahasznosítás révén
- a víz természetes körforgása és a természetes szűrőhatás visszaállítása az esővízgyűjtés, csepegtetéses öntözés és a növények párologtatása által
(forrás: kozossegikertek.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése