Veteményes megtervezése

Felmerült az igény a Közösségi Kertben, hogy üljünk össze együtt és segítsünk egymásnak tapasztalatainkkal, hogyan is érdemes nekivágni egy veteményes megtervezésének. lassan kicsúszunk az időből, épül a játszótér, alakul a közösségi ter... a saját kis kertjeinkbe is bekerültek az első-második növénykék. Vagy már a palánták.

Írok azért néhány irányelvet, amit a tervezés előtt érdemes átgondolni.


1. Mi az, amit a család a legszívesebben fogyaszt? Miből mennyi fogy? Ha csak pár szem fokhagyma, azonban több kiló répa, akkor érdemes majd úgy kalkulálni, hogy a népszerűbb zöldségek legyenek túlsúlyban. Céklából én például idén biztos nem fogok két sort ültetni, de talán 3 bokor cukkinire sem lesz szükség. Az első év mindig kísérleti, a következben már rutinnal és tapasztalattal kezd az ember.

2. Mely növényeket érdemes megtermelni és melyet inkább megvásárolni? A közösségi kertbe burgonyatermesztést nem javaslok. Sok a krumplibogár, öko módszerekkel nehéz (lehetséges egyáltalán?) távoltartani őket. Fontos továbbá, hogy még a bio krumpli ára sem megfizethetetlen, pláne összehasonlítva egyéb vegyszermentes zöldségek áraival. Emellett nagy helyet is elfoglal. Érdemes lehet kisebb helyen különlegesebb növényeket is kipróbálni, melyek ritkaságuk miatt drágábbak, például az édeskömény. Fontos közösségi kerti növény a saláta és egyéb zöldnövények. A bolti, konvencionális termesztésű (azaz műtrágyázott) saláták egészségre veszélyesek is lehetnek magas nitrogénszintjük miatt. A saját kertben termett zöldnövények biztonságosak.

3. A kert tervezésekor mélyebben vagy felszínesebben, de érdemes figyelembe venni a növénytársításokat. Erre azért van szükség, mert a kertben nem használunk vegyszereket, rovarirtókat, permeteket. A megelőzésre fektetjük a hangsúlyt, melyben kulcsfontosságú, hogy az egymás mellé ültetett növények védjék egymást a kártevőktől, illetve segítsék egymás fejlődését is, hogy erős, egészséges növények lehessenek. 

Forrás: http://www.origo.hu/idojaras/20130219-termeljen-biozoldseget-zsebkendonyi-kertben-novenytarsitas-biogazdalkodas-organikus-zoldseg.html

4. A kert teljes kihasználtsága érdekében nézzük meg a vetési és betakarítási időket is. Egy májusban kiültethető palánta előtt nyugodtan lehet rövid tenyészidejű zöldségeket termeszteni (retket, esetleg már télen elvetni a salátát, hagymát). 

5. Védőnővények, virágokat a kertbe! A virágoknak nem csak annyi a haszna, hogy nagyon fogunk neki örülni a nyáron, amikor a sok zöld mellett egy kis szín is van a kertünkben, hanem fontos növényvédelmi szerepük is van. A védelmet színükkel és a gyökérzetükkel nyújtják. A büdöske, a kokárdavirág, a facélia, a sarkantyúka kifejezetten védőnövények, érdemes a veteményesben itt-ott egy kis virágos pontot kialakítani. Igen jó természetes nitrogénpótló növény a lóhere, a mustármag és hasznos a kertben nem csak fogyasztásra, hanem zöldtrágyázásra a spenót is.

2013 augusztusa a DunaKertben

6. Rovarhotel:) Egy egészséges kert nem azt jelenti, hogy nincsenek benne rovarok. Nagyon sok rovar képes megvédeni kertünket, a katica például a levéltetveket eszegeti meg. Egy olyan pont kialakítása hasznos lehet, amiben kis zugok, mélyedések vannak, hogy a rovarok megbújhassanak ott, szükség esetén kéznél legyenek, ha a kártevők meglátogatnák a zöldségeinket, azonnal lecsaphassanak rájuk.

7. Ásás, gyomlálás, talajtakarás? Ugyan ezen a részen már szinte mindenki túl van az idén, írom mégis... érdemes a talajt teljesen gyommentesíteni, hogy később, mikor a magocskák kelni kezdjenek, megkíméljük magunkat a bosszankodástól (nem tudjuk megkülönböztetni a magot a gyomtól). A közösségi kert erősen tarackos. A tarack gyökere hosszú és erős, mindenhová beférkőzik. Nem szeret azonban 15-20 centinél mélyebbre menni. Ha a parcellánkat megfelelően gyommentesítettük, akkor jó megoldás lehet 15 centi mélyen körbeásni, hogy a tarack ne nőhessen be kívülről (köszönjük a tippet Izinek). Baji Bélától hallottam, hogy nem is muszáj gyommentesíteni a talajt, amennyiben palántákat szeretnénk ültetni. Takarjuk le a parcellánkat kartonpapírral, locsoljuk be vízzel és fedjük be vékonyan gyommentes földdel. Néhány hét (hónap?) alatt az összes gyom kipusztul a fény hiányában. A kartonba késsel kis lyukakat vágva a palánta beleültethető. A karon elbomlik, egy év múlva akár aprómagvas vetemény is kerülhet oda.

8. Terjeszkedjünk függőlegesen. Kis alapterületre válasszunk felfelé futó fajtájú paradicsomot, futtassuk fel az uborkát vagy a kolbásztököt, sőt akár a borsót is. Ez hasznos abból a szempontből is, hogy a növények nem érintkeznek a talajjal, jobban szellőznek, kevésbé hajlamosak pl. gombás betegségekre és a nap is többet süti őket, hamarabb beérnek.

9. Keressük a tájfajtát. Nagyobb esély van a különféle betegségek elkerülésére, ha hazai, régi fajtákat ültetünk. Magokhoz magbörzéken juthatunk, gyümölcsfákhoz tájfajtákat gyűjtő gyümölcsészeknél. Érdemes a választás előtt utánanézni, hogy mennyire fogékony/ellenálló bizonyos betegségekkel szemben. Gyümölcsfákat bio módon, permetezés nélkül nélkül csak a megfelelő fajta kiválasztásával lehetséges.

10. Holdnaptár. A Hold mozgása és a növények közti kölcsönhatást mutató naptár, melyben megkülönböztetnek levél, gyökér, virág és termésnapokat. Attól függően, mit mutat a naptár, úgy érdemes vetni az adott növényt, palántázni, metszeni, oltani, dugványozni, kapálni, szüretelni.... A naptár megfigyeléseken alapul, tudtommal a Krisna-völgyben is e naptár szerint végzik a kerti teendőket. Egy kis előre tervezésnél nem igényel több pluszmunkát, érdemes kipróbálni. 

AJÁNLÓ:

Gertrud Frank: Öngyógyító kiskert című könyvéből alaposabban meg lehet ismerni a vegyszermentes kertészkedés praktikáit, hogy miből milyen immunerősítő, védő gyógynővényes trágyalé készíthető, milyen növényekkel érdemes felületi komposztálást csinálni, megsimerkedhetünk a gyógy- és fűszernövények szerepével, kertünkre gyakorolt hatásával, sok ideális növénytársítási tippet is leír, illetve konkrét kertterveket is találunk benne.
A könyv interneten is elérhető, ITT.

Érdekes és humoros videóban sokat tanulhatunk Ruth Stout nénitől. "Nem ások, nem művelem a talajt, nem gyomlálok, nem kapálok, nem használok műtrágyát, nem permetezek, nem csinálok komposztot, nem öntözök, csak vetek és aratok."

Nyilván, figyelembe kell venni az éghajlati és egyéb különbözőségeket, de nagyon jó gondolatok vannak benne:)

A Jövő farmja című filmből az olajválság apropóján a hagyományos, régi és természetközeli módszerekkel ismerkedhetünk meg, méghozzá élő, működő példákkal alátámasztva. Nem kifejezetten közösségi kerti téma, de nagyon fontos kérdésekről beszél, benne a talajforgatás károsságával, beszélnek benne a permakultúráról, erdőkertek működéséről, győzelmi kertekről, ahol a zöldségek, gyümölcsök 40%-át termelték meg az emberek hátsó kertekben, parcellákon!

A Közösség ereje - Kuba című fim egyik alappillére a vegyszermentes és gépesítés nélküli mezőgazdaság és az önellátó élelmiszertermelés, a városi veteményes! Ebben a videóban 15:57-től.
"Nem a technológia számít, hanem az emberi kapcsolatok" :)